Kirándulás a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély lépcsőjén sétálunk apával felfelé

Apa: "Képzeld azt, hogy most te is kisasszony vagy a kastélyparkban, és itt sétálgatsz felfelé a lépcsőn a kis esernyőddel."

Én: "Amikor kastélyban járok, mindig ezt teszem."

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély elölről és hátulról

Persze, hogy mindig ezt teszem, hiszen imádom a kastélyokat, és az azokat körülölelő parkokat. Ezt a rajongásomat Jane Austen regényeinek köszönhetem. Ha belépek egy kastélyparkba, legyen kicsi vagy nagy, olyan mintha a kapun kívül hagynám a jelent, s egyszerre megelevenedne előttem a történelem. Ilyenkor ezer kérdés kavarog a fejemben. Kik éltek itt, hogyan éltek, hogy teltek a mindennapjaik? Ugye, ha azok a fák, falak beszélni tudnának. Sajnos nem tudnak, de a festményeknek, fotóknak és írásos emlékeknek köszönhetően, azért ki lehet deríteni egy-két dolgot. Ez alkalommal sem tettem másként, elmerültem a múltban, s próbáltam mindent elraktározni és magamba szívni az ottlétem alatt.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély tornyából a kilátás

Kicsit szégyellem bevallani, de én nem is tudtam, hogy kis megyémben egy ilyen gyöngyszem bújik meg, mint a szabadkígyósi Wenckheim-kastély. Szerencsére van tájékozottabb ember is a családban, így anya felvetésére ellátogattunk a kastélyba. Szabadkígyós Szarvastól kicsit több mint egy órára található, Békéscsabáról meg csak egy ugrás. A parkolás egyszerű, fizetni sem kell, sőt magába a kastélyparkba is bárki bemehet nyitvatartási időn belül. Bár a biztonsági őr elmondása szerint, bármikor be lehet menni, senkit nem zavarnak el, hisz ők mindig ott vannak. Én azért ezt erős túlzásnak éreztem, de egyszer lehet szaván fogom, és egy éjjel meglepem őt. Poén lenne egy éjszakai kastélytúra.

Egy selfi a toronyban

A kastélyba a parkolótól aszfaltozott út vezet a bejáratig, ami egy jó 5-10 perces séta, ahol addig is gyönyörködhetünk a környezetben, és élvezhetjük annak minden szépségét. Mi kicsit sietősebbre vettük a dolgot, nem andalogtunk, sajnos elég későn érkeztünk, s mindenképpen szerettünk volna bemenni a kastélyba. Pont szerencsénk volt, mert az utolsó túra megérkezésünk után pár perccel indult. Kifizettük a jegyet (1000Ft/fő toronyba való belépéssel együtt) és felhúztuk a cipőnkre a védőfelszerelést, ami lényegében egy koszos gumis rongy volt. Mint megtudtuk, erre azért volt szükség, mert a szobák egy részének burkolata még eredeti állapotában maradt fenn.

Apával 

Idegenvezetőnk Lánczi Ildikó volt, akitől sok érdekességet tudtunk meg. Többek között, hogy a kastély 1875-1879 között neoreneszánsz-eklektikus stílusban épült fel, Ybl Miklós tervei alapján a Wenckheim házaspár kérésére. Wenckheim Krisztina volt a birtok örököse, akit a kor leggazdagabb árvájának kiáltottak ki, s akiről Bauer Barbara idén könyvet is írt, így abban részletesebben megismerhetjük az ő történetét. Krisztina unokatestvéréhez Wenckheim Frigyeshez ment feleségül, akitől hét gyermeke született, édesapja pedig az a Wenckheim József Antal volt, akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényének főhősét mintázta.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély

De most vissza a kastélyhoz, melynek építtetését egy legenda is övezi, mely szerint a kastélynak annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi duplaszárnyú ajtaja, ahány hét, és annyi különálló részből álljon az épület, ahány évszak van egy évben. Ráadásként az épületnek 12 bejárata van, ami kétlem hogy már véletlen lenne. Sajnos a kastélynak csak egy kis része áll a látogatók rendelkezésére, de azért már szerintem érdemes bemenni. Ott a könyvtár, amely az ország egyik legépebb könyvtáraként maradt fenn, vagy azok a szobák, melyekben a Szeressétek Ódor Emíliát című filmet is forgatták. Nem szeretném az összes sztorit elspoilerezni nektek, így csak két olyan történetet emelnék ki, ami engem leginkább megfogott.

Az egyik, hogy a kastély 1945-től 2011-ig iskolaként működött. Egyes szobáit tanáriknak, igazgatóinak használták, de volt olyan helyiség is, amely tornateremként szolgált. Ilyenkor kicsit elképed az ember, ha belegondol honnan hová jutott a világ. Először otthon, majd a háború során fosztogatások színtere, végül gyerekek játszótere. Valahol kicsit szomorú ez a történet, de mint idegenvezetőnk is mondta, még mindig jobb, mintha laktanya vagy istálló költözött volna a kastélyba. Az iskola legalább– lehetőségeihez mérten – igyekezett megóvni az épületet.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély elölről

Pedig micsoda hely lehetett ez a maga korában! Az ország egyik legkorszerűbb kastélyaként a tartották számon. Biogázzal világítottak, az épületben vízöblítéses rendszer működött, illetve a fűtést is rendkívüli módon oldották meg, ugyanis a kastély alatti pincerendszerből legbefúvással juttatták fel a meleg levegőt a szobákba.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély parkjának egyik hatalmas fája alatt

Engem ez lenyűgözött, ahogy a toronyból való kilátás is. Százötven lépcsőfok vezet fel a toronyba, ahonnan felülről is megszemlélhetjük a kastély elhelyezkedését, illetve az azt körülölelő parkot. Itt aztán kedvet kap az ember egy kis sétára, így az épületből kilépve, mi is sétálni indultunk. Először körbejártuk a kastélyt, megcsodáltuk a birtokon álló egyéb épületeket, majd a tavacska felé vettük az irányt, melyben kacsák fürdőztek. A hatalmas fák árnyékában törpének éreztük magunkat. A képek még szerintem így sem adják vissza, milyen égig érőek azok a fák. Szerintem volt közöttük olyan, melyek még a toronynál is magasabbra nőttek. Ültetői sajnálhatják, hogy nem láthatják, mekkorára nőttek a csemetéik. De mi láthattuk, és igen hálásak voltunk érte. Kifelé menet még a lipicai ménest is meglestük, ami kastélytól pár percnyi sétára van.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély parkjában

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély parkjának hatalmas fái alatt sétálgatva

Összességében nagyon jó kis délután volt, aki szereti a kastélyokat, és örömmel merül el a múlt történeteiben, az itt biztos nem fog csalódni. Szerintem remek családi program, mi mind jól éreztük magunkat ezen a kellemes őszi délutánon. Csak ajánlani tudom, egyszer még mi is visszatérünk, már csak azért is, mert a kastélyra a következő években nagy felújítások várnak, így talán egyszer az északi szárny, és a pincerendszer is látogatható lesz.

A szabadkígyósi lipicai ménest is meglátogattuk